A közösségi finanszírozás, azaz crowdfunding

A közösségi finanszírozás, azaz crowdfunding egy növekvő népszerűségű finanszírozási forma, mely képes a korai fázisú vállalkozások (start-upok) tőkehiányának fedezésére. Lényege, hogy az internet lehetőségeit kihasználva kiiktatja a közvetítő intézményeket, és közvetlenül kapcsolja össze a befektetőt és a finanszírozást igénylő vállalkozót – így jelentős költségeket takarít meg.

A tőke alapú közösségi finanszírozás, angolul az equity-based crowdfunding vagy crowdinvesting

A tőke-alapú közösségi finanszírozás lehetővé teszi a kezdő vállalkozások számára, hogy az interneten keresztül, közvetítő intézmények nélkül, alacsony költséggel a tulajdonosi részesedésük meghatározott hányadát eladják az érdeklődő befektetőknek. Részvényeik ilyen formában történő értékesítésével lehetőségük nyílik a kezdő finanszírozási nehézségeik fedezésére. Ezen kezdeti nehézségek általában abból adódnak, hogy a tradicionális finanszírozási formák. Például a bankok, az üzleti angyal befektetők és a kockázati tőke befektetők – képtelenek számukra megfelelő tőkét juttatni.

A közösségi finanszírozás fogalmát két fő szereplő nézőpontjából érdemes meghatározni.

A támogatást kérő, azaz az alapító (founder), kibocsátó (issuer), vagy ötletgazda, más néven a finanszírozott, illetve a másik oldalon a támogatást nyújtó befektető, támogató, finanszírozó (funder, pledger, backer), vagy felajánló szemszögéből.

A finanszírozott oldaláról „a közösségi finanszírozás egy olyan folyamat, melynek során egy egyén vagy szervezet egy nyílt felhívás segítségével nagyszámú támogató kis összegű hozzájárulását gyűjti össze egy nagyobb cél megvalósításának érdekében.

A közösségi finanszírozás, azaz crowdfunding egy növekvő népszerűségű finanszírozási forma

A finanszírozó oldaláról pedig „a közösségi finanszírozás (crowdfunding) során nyílt felhívásnak eleget téve számos ember önként és közvetlenül finanszíroz valamilyen célt, általában egyénenként csak kis összeggel támogatva azt, akár pénzért, termékért vagy szolgáltatásért cserébe vagy ingyen.

Összességében elmondható tehát, hogy a közösségi finanszírozás sok kicsi sokra megy alapon működik. Kulcsszó a nyílt felhívás – az egész közösségnek, és nem befektetők szűk csoportjának megkeresésével. Konkrét célra történik a forrásgyűjtés, melyet sok egyén, egyénenként kis összeggel történő hozzájárulásával érhetnek el.

KÖLCSÖN-ALAPÚ KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS /Credit-based crowdfunding/

A kölcsön-alapú közösségi finanszírozás P2P (peer-to-peer) hitelezésként is ismert, hiszen az egyéni hitelezők általi hozzájárulások személyi kölcsönként kerülnek kifizetésre az internetes platformokon keresztül, intézményesített pénzügyi közvetítők nélkül. Mivel nincsenek bankok vagy egyéb közvetítő intézmények, és szigorú hitelezési kritériumok sem, ezért a kockázatok magasabbak.

TŐKE-ALAPÚ KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁS /Equity-based crowdfunding/

A tőke-alapú közösségi finanszírozás, dolgozatom fő témájaként a későbbiekben bővebben kifejtésre kerül, azonban a fent felsorolt szempontok alapján ebben a fejezetben elkülönítem a többi modelltől a jelenség tisztább érhetősége érdekében.

Tőke-alapú közösségi finanszírozás esetében a finanszírozó – akit ebben az esetben befektetőnek is nevezhetünk – vállalati részvényeket vásárolhat az internetes platformokon keresztül, pénzügyi közvetítő intézmény nélkül. A részvények sokkal alacsonyabb költséggel kerülnek kibocsátásra – ezért megvásárlásuk is alacsonyabb árfolyamon történik. A részvény megvásárlásával a befektető tulajdonosi jogviszonyhoz jut, és igényt tarthat a vállalkozás későbbi pénzáramaira.

Hozzászólás

hozzászólás

A közösségi finanszírozás, azaz crowdfunding” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Visszakövetések: A startuptól az elsődleges részvény kibocsátásig (IPO) tartó út -

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.